EPR kisokos, avagy minden, amit tudni érdemes az új EPR rendszerről
A kiterjesztett gyártói felelősség (extended producer responsibility, EPR) egy olyan rendszer, amelyet egyes országokban és régiókban alkalmaznak a hulladékgazdálkodás terén. Az EPR díjat a termékek gyártói vagy importőrei fizetik. Ez a díj arra szolgál, hogy finanszírozza és ösztönözze a termékek újrahasznosítását, kezelését vagy újrafeldolgozását a termék élettartama végén.
Miért vezetik ezt be?
Az Európai Unióban az EPR díjakat a környezetvédelmi törvények és irányelvek szabályozzák. Az uniós tagállamoknak az EPR rendszerek bevezetésére és működtetésére vonatkozó irányelveket kell alkalmazniuk. Mivel hazánk uniós tagállam, így Magyarországnak is összhangban kell lennie az uniós irányelvekkel.
Magyarországon a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól című kormányrendelet tartalmazza a hazánkban 2023.07.01-től életbe lépő EPR rendszer részletszabályait. Az EPR díj mértéke termékkategóriánként elértő, a díjszabásról részletesebbben nemrég megjelent 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet -ből tájékozódhatunk.
Mi egyáltalán az EPR rendszer célja?
Az EPR díj célja, hogy a gyártókat és importőröket bevonja és ösztönözze a termékek élettartama utáni hulladék kezelésében. A díj mértéke általában a termék típusától és jellegétől függ, és az újrahasznosítás, az újrafeldolgozás vagy a hulladékkezelés költségeit fedezi.
Az EPR díjrendszernek több előnye is van. Elősegíti a termékek fenntarthatóbb tervezését és gyártását, mivel a gyártók anyagokat és technológiákat választhatnak, amelyek könnyen újrahasznosíthatók vagy újrafeldolgozhatók. Emellett ösztönzi a hatékony hulladékkezelést és az újrahasznosítást, ami csökkenti a környezeti terhelést és segít fenntarthatóbb gazdaságot kialakítani.
Kiknek kell EPR díjat fizetni?
1. Azoknak a vállalkozásokra, akik olyan temréket hoznak be külföldről és használják fel azt, vagy értekesítik itthon, mely termékek után a rendelet szerint kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjat kell fizetni. Hogy pontosan mely termékek ezek,azt a 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet tartalmazza részletesen.
2. Azok a vállalkozások, akik csomagolószert vásárolnak és termékeiket a megvásárolt csomagolásba belecsomagolva értékesítik
3. Azok vállalkozások,amelyek már korábban is termékdíj fizetésre voltak kötelezve.
Milyen adminisztratív kötelezettséggel jár az új rendszer?
Az EPR díjat bevezető országokban általában a gyártóknak és importőröknek regisztrálniuk kell, és rendszeresen jelentést kell tenniük a termékek élettartama utáni hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenységeikről. Nincs ez másként Magyarországon sem!
Először is az EPR díjak megfizetésére kötelezett vállalatoknak 2023.április elsejétől kezdődően regisztrálniuk kellett a MOHU Partner Portálján, majd a hulladékgazdálkodási hatóságnál május 31-ig bezáróan kezdeményezniük kellett a nyilvántartásba vételüket. Ezt követően július 1-től kezdőden a vállalkozásoknak negyedévente jelenteniük kell a hulladékgazdálkodási hatóság felé a EPR díjjal érintett termékek mozgását. Ez alapján a MOHU állítja ki a társaságok részére a számlát, amelynek teljesítésére 15 nap áll rendelkezésre.
Tudja-e az OVIP Vállalatirányítási rendszer segíteni az adatszogáltatást?
A rövid válasz: Természetesen igen!
Külföldről beszerzett áruk esten az alábbi metódusok alkalmazhatók:
Az OVIP Vállalatirányítási rendszer Raktárezelő moduljában elvégezhető bevételezésekből ajánlott kiindulni, mert jóval kevesebb folyamatot kell így vizsgálni, mintha az értékesítés oldaláról akarnánk kiszámolni az EPR díjjal érintett termékek mozgását.
Amennyiben a termék csomagolásának súlyát szeretnénk megkapni, úgy a bevételezésre kerülő termékek nettó-bruttó súlyából tudjuk ezt legegyszerűbben kiszámolni, majd ezt felszorozni az adott negyedévben bevételezett mennyiséggel. Az beérkezett áru külső csomagolást (pl. raklapon lévő fólia) súlyát pedig külön le kell mérni és feljegyezni.
Felhasznált csomagolóanyagok, dobozok a webes rendelésekhez:
Az egyik lehetőség, hogy a csomagolóanyagot, dobozt...stb mint terméket be kell vételezni a raktárba és annak fogyása alapján számolhatjuk ki az EPR díjat. Ha viszont használt dobozokat vásárolunk és használunk fel, akkor az EPR díjat már valaki kifizette, így akkor mi nem tartozunk az EPR hatálya alá.
Ön is kipróbálná OVIP Vállalatirányítási rendszerünket? Ne habozzon! Kérje ingyenes teszt fiókját még ma!
További jó munkát kívánunk!
Vissza
